Egyszer volt, hol nem volt ...

"Talán minden egy macskával kezdődött." Legalábbis ezt emlegeti drága feleségem, mikor arról faggatom, hogy hogyan is kezdődött a lovak iránti olthatatlan szenvedélye. Elképzelhető, hogy ez a mondat mások számára magyarázatra szorul. Mi köze egy "ragadozónak" egy növényevőhöz? Mesi mindig szerette az állatokat, de az első cicánk volt az emlékezete szerint, amelyik a lelkében szunnyadó "szeretet parazsat" felélesztette és az mára már olthatatlan máglyaként lobog. (Vigyáznom kell, még a végén valami csöpögős, szerelmes, női ponyva kerekedik ebből!)

Az eszmélés előtt ...

Már a kezdetektől fogva terveztem, hogy honlapomon megemlékezek oldalbordám lovas hajlandóságairól, de sehogy sem akart összeállni a dolog. Az adta meg számomra a végső lökést, amikor drágám az 50. születésnapjára megkapta élete első saját lovát.

Az úgy történt, hogy kedves barátnője, Lillácska, már fél évvel a nagy esemény előtt folyamatos zaklatásnak tett ki engem, hogy szeretett feleségem fél évszázados jubileumának feledhetetlenségét biztosítsa. Volt szó világraszóló buliról, ahová csak azt nem hívtuk volna meg, akit nem ismerünk, volt szó meglepetés utazásról és kulturális eseményről, a magyar korona ékszerekről, de valahogy egyik sem igazán dobott fel. És akkor jött a megvilágosodás, legyen az ajándék egy ló! Ráckevén, ahová Mesike lovat simogatni jár (az erőszakmentes ló nevelés megszállottja), már régóta a szívéhez nőtt egy Aladin nevű "lovacska", melyről eljutott a hír hozzám, hogy tulajdonosa esetleg hajlandó lenne birtok jogáról lemondani (eladni). És valóban, gyorsan megegyeztünk, sőt olyan jól sikerült az üzletkötés, hogy Emese a születésnapjáig nem is sejtett semmit. A konspiráció magasiskoláját adtuk elő. A születésnapi vacsorán szembesült a dologgal, hogy immáron egy ló gazdája. Még jó hogy ült, mert bizonyára esett volna nagyot a drágám. Szerencsére hamar túljutott az első megrázkódtatáson és belátta, hogy mindent magának köszönhet. Olyan jól vágyott, hogy teljesült a kívánsága. Tessék, íme egy remek példa, hogy csak "jól kell tudni vágyni" és akkor teljesül a kívánságunk! Na és persze, ha jól választjuk meg rokonainkat, vagy ismerjük a Mikulást, Jézuskát, Nyuszit, stb.
(Éreztem, hogy ebből megint én kerülök ki "fényezve", de hát végülis ez az én honlapom és mi másról is szólhatna, ha nem az én egómról?)